Előbb az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata hozott határozatot az egyházegyesítés szándékáról, majd ismertették a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete egyesülési szándéknyilatkozatát. Ezt követően a magyarországi zsinati képviselők csatlakoztak az Erdélyi Unitárius Egyház zsinatának testületéhez, és közösen megalakították a Magyar Unitárius Egyház zsinatát. Bálint Benczédi Ferenc püspök felolvasta az egyesülési dokumentumot, amelyet a két egyház vezetői kézjegyükkel láttak el.
A dokumentum kimondja, lehetővé vált „a trianoni diktátum és a kommunista diktatúra következményeként feldarabolt” egyházszervezet egységének a megvalósítása. „A kedvező nemzeti és nemzetközi lehetőségekkel élve a két magyar unitárius egyházrész főhatóságai elhatározták a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását, amely a Magyar Unitárius Egyházban testesül meg” – áll a dokumentumban.
Az egyházegyesítési nyilatkozat rögzíti, hogy „a Magyar Unitárius Egyház jövőbeli működésében, szervezeti felépítésében, belső jogrendjében, valamint istentiszteleti és szertartási rendjében egységes egyházszervezetet alkot”. Vallási, eszmei és történelmi értékeit, valamint működésének és szervezetének alapelveit a kolozsvári zsinaton elfogadott alaptörvény rögzíti.